Kassa Rallyn voltunk, szerencsével jártunk!

. Kellemetlen
lett volna kb 1km után a fák közt nézelődni, de természetesen mint (majdnem)
mindig szépen kiadta.

Ezen felbátorodva az első igazán éles visszafordítóban megnéztük nem
hagytunk-e valami fontos dolgot az árokban, és miután egy viszonylag alapos
nézelődés után úgy láttuk hogy nem, visszaugratva
az útra egész jó tempóval hasítottunk tovább egészen addig míg egy
pályabíró nem lengette előttünk a sárga zászlóját. Onnantól igazándiból csak
végigöblögettük a pályát (ez kb. kicsivel a féltáv után volt) és kerestük a
kikerülendő autót, amit nem nagyon találtunk, és így értünk célba.

- Ezután jött a második gyors
ahol sajnos egyszer kétszer eltévedtünk, de még így is sikerült igen jó időt
mennünk. Gyors szervizelés után jött a következő szakasz ahol az első gyorsot
sajnos Matics Misiék kemény bukása miatt kivették (ezúton is jobbulást Zejda
Vikinek!!! ), etapként mentünk végig rajta a következő gyorshoz. Mindenképp
szerettünk volna javítani az előző menethez képest úgyhogy megfelelő lendülettel
vágtunk neki, de a technika megint megmakacsolta magát és amire régóta nem volt
példa bennmaradt a váltó 4. sebességben. Ami azért is bosszantó mert
határozottan jobban mentünk mint az előző körben, de így csak a belső felvétel
alapján tudjuk körülbelülre kiszámolni mire is lett volna ez jó időben. Jött
egy gyors szerviz ahol gyorsan megoldotta a csapat a problémákat és már mehettünk volna aludni ha Csimpinek
nem pont aznap van a születésnapja!

Így egy egészséges mennyiségű gyümölcsnedű elfogyasztása közben megvacsoráztunk
és még aznap sikerült ágyba kerülnünk.

Vasárnap, 2. nap:   Korai
volt még felkelni de muszáj, úgyhogy kicsit álmoskásra sikerült az első gyors.
Így annak rendje szerint bennmaradt néhány másodperc. Mondhatni ez nálunk
tervszerű már! Aztán jött a következő gyors ami igen veszélyes volt egyes
részein, nem szívesen ugrattam volna egy
kis hiba miatt egy több 10 méteres árokba, úgyhogy kellő tisztelettel
csaptunk a lovak közé! Azt leszámítva hogy így is sikerült a gyors legveszélyesebb kanyarjában előadnunk egy kis
magánszámot, azért elfogadható (na nem jó) idővel sikerült egyben kijönnünk
aminek nagyon örültünk. hiszen így már egy versenytempóban látott pályán
javíthattunk (volna) az időnkön.

- Harmadik gyors: nagy lendülettel
vágtunk neki határozottan jó tempót diktáltunk biztosan sokat sikerült
volna javítani az időnkön de a pálya utolsó
negyedén    .......... eltört a váltókarunk oly
szerencsétlenül hogy üresben volt a váltó. Aztán
mikor félregurultunk a kardán-hardy páros belökte kettesbe. Megpróbáltuk
egy 8 perc küzdéssel legalább a váltótengelyt rögzíteni de nem sikerült.
Kettesben kijöttünk a gyorsról, etapon még kilökte egyszer üresbe, aztán
Csimpike megpróbálta belökni az út szélén négyesbe de sajnos ez a kettes
fokozat akarta megcsinálni a versenyt, oda ugrott be megint, és nekivágtunk az
utolsó két versenypályának. Ez mondjuk elég gyászos volt kettesben, de amit
lehetett megtettünk. Igazából csak azt sajnáltuk hogy a nézők innentől már nem
kaphatták az elvárhatót tőlünk. Mert előtte úgy tűnt megszerették a kis
csapatunkat! Nagyon lelkes amúgy a
szlovák közönség is.

Csütörtökön egyáltalán nem számítottunk dobogóra, de az egyik Mitsubishi
kiesése segített megszerezni a harmadik
helyért járó kupát amit igazi küzdelemben sikerült megszereznünk. Hol a
pályán, hol a kocsi alatt. Amit akartunk elértük, az egyetlen hozzánk
hasonlítható párost tisztességes csatában sikerült legyőznünk minden olyan
gyorsaságin ahol még célbaértek. Aztán egy szerencsétlen eset megállította a
kis házi versenyünket, amit nagyon sajnálunk, és ha ez most nem történt volna
meg most Ők örülhetnének a 3. helyért járó kupának. De ha nem esett volna ki
senki akkor is végigküzdöttük volna a távot, mert versenyzőként az elsődleges cél mindig a célbaérkezés. Ha ez kupát
ér az külön öröm, de nem azért utaztunk több száz kilométert hogy a
serleggyűjteményünket növeljük.

Versenyezni jó és jót versenyeztünk. Voltak olyan részek amikről
elmondhatom hogy még soha nem mentem ilyen gyorsan ilyen körülmények közt. És
több versenyző is megdicsérte a kitartásunkat ami igen jól esett.

A szombati napon abba a bizonyos
jobb 6-os kanyarban megpróbáltunk nézőbarát módon elkanyarodni kézifékkel, hát
nem sikerült. Illetve sikerült, de leesett közben a hátsó lökhárítónk
bal oldala és ahogy húztuk magunk után elveszett a rendszámunk. Hála istennek
illetve a magyar és szlovák autósport szövetségnek megtalálták és visszaküldik
postán. Amúgy semmi extra, minimális versenysérülés, vasárnap is sikerült
összehozni egy hasonlót, csak az kevésbé volt látványos utána, viszont ott
kicsit megsérült a futómű is. De ha átlagosan véve minden versenyünkön csak
ennyi baj történne az autóval, mindenképpen nyugodt lennék. Ez a váltókartörés viszont
teljesen felkészületlenül ért minket sose gondoltam volna hogy ilyen
megtörténhet. Reméljük ez egyedi eset lesz!

Megjavítjuk a megjavítandókat és kikapcsolódásként elmegyünk Vác rallyra,
ami RTE futam de nagyon jó mókának ígérkezik, és elég közel van, aztán
pedig ha minden igaz és meg is rendezik a várva-várt Budapest rally következik.

Mindent egybevetve köszönjük minden támogatónknak és a családtagjainknak és
csapatunk minden tagjának hogy ilyen színvonalas és hihetetlen jó versenyeken
vehetünk részt, nélkülük ez nem sikerülne!!!

Támogatóink: NANO-IT-AUTO ( www.nanolia.com ), Blue16 gépjárművédelmi rendszer, KSPEED motorsport, MCG Europe
Kft, MPOWER Kft , Pro Complex Security, Janódob Kft, NONSTOPGUMISZERVIZ.HU, Opera Garden Hotel
& Apartments,  vagyaim.hu, Yakuza
Tatto,Contact-Consult, Montus-futóműszervíz, bmwtuning.hu, keramiafekbetet.hu.

- Hajósi Miklós -

www.hajoka.hu